siteadmin bejegyzései

ELHÍZÁS: FÓKUSZBAN A KORAI DIAGNOSZTIKA ÉS KEZELÉS

Rádióriportok az Elhízás Világnapja (2020. március 4.) alkalmából:

Riportok a MET sajtótákoztatójáról (2020. március 13.)

A Magyar Elhízástudományi Társaság sajtóközleménye az Elhízás Világnapja alkalmából

A közgondolkodásban ne stigmatizáljuk,
az orvosi ellátásban ne diszkrimináljuk az elhízott betegeket!

2025-re a világ összes országát érintheti az elhízás, 5 éven belül minden ötödik ember elhízott (BMI > 30 kg/m2) lesz a Földön. Kevés az esély arra, hogy megálljon ez a trend. Magyarországon jelenleg minden harmadik felnőtt és ötödik gyermek elhízott.

Az alacsonyan és közepesen fejlett országok (Vietnám, Indonézia, Banglades) mutatják a legintenzívebb növekedési trendet és legmagasabb előfordulást, sokhelyen alultápláltság is egyidejűleg jelen van. Hazánkban a jó hír az, hogy a túlsúlyosság, amely az elhízást megelőző állapot, 2010-2017 között vizsgálatunkban nem nőtt, de az elhízás és különösen annak egyre súlyosabb formái növekvő trendet mutatnak.

Az elhízás minden szervrendszerünkre kihat, meghatározza az életminőséget, számos további krónikus betegség kialakulásának rizikótényezőjeként növeli a legjelentősebb népbetegségek, így a diabetes, egyes daganatos és szívbetegségek előfordulását is.

Az elhízás globálisan évente mintegy 990 milliárd USD egészségügyi többletköltséget jelent, amely a világ egészségügyi alapjainak 13%-át, a GDP 3,3%-át teszi ki. A legtöbbet Amerika és a Közel-Kelet országaiban fordítanak elhízásra (Mexico GDP 5,3%-, Brazília 5%-át). Hazánkban az összes egészségügyre fordított kiadás 11,6%-a, illetve a GDP mintegy 1%-a köthető az elhízáshoz (Rurik, 2016).

Az elhízás miatti halálozás világméretekben az összhalálozás 10-13%-ára tehető.

https://www.worldobesityday.org/assets/downloads/WOF-Missing-the-targets-executive-summary.pdf

ÚJ JELENSÉG NAPJAINKBAN AZ EGYRE ERŐSÖDŐ, TESTSÚLYHOZ KÖTŐDŐ STIGMATIZÁCIÓ

A megbélyegzés azon a tévhiten alapul, hogy a túlsúllyal rendelkezők akaratgyenge, önkontroll nélküli személyek, akik nem gondolkodnak felelősen egészségükről, de ez a nézet téves.

A genetikai és környezeti okok együttes hatására alakul ki az elhízás kórfolyamata.

A testsúllyal kapcsolatos társadalmi stigma az elhízásban szenvedő, azaz obéz betegek diszkriminációjához vezet egészségügyi ellátásuk megítélésében is.

Az elhízás korszerű, tudományos alapokon nyugvó ismeretei alapján elítélendő ez a szemlélet, és a sztereotip véleményeknek nem szabad teret engednünk.

AZ ELHÍZOTT BETEGEK STIGMATIZÁCIÓJA NÖVELI DISZKRIMINATÍV ELLÁTÁSUKAT

Az elhízás multifaktoriális eredetű, krónikus, visszatérő, idővonalon súlyosbodó betegség, ennek megfelelő kezelést igényel.

Átfogó, fenntartható stratégiára és átgondolt, holisztikus szemléletű, jól koordinált cselekvésre van szükség a megelőzés, a korai diagnózis és kezelés terén.

Az egészségügyi rendszer bizonyítékokon alapuló szakmai és strukturális fejlesztése elkerülhetetlen az elhízott betegek megkülönböztetés mentes ellátása érdekében.

A MAGYAR ELHÍZÁSTUDOMÁNYI TÁRSASÁG KÖZÖS CSELEKVÉSRE SZÓLÍT FEL

5 PONTOS ÜZENETÜNK:

  1. Ismerjük fel, és ismertessük el, hogy az elhízás korunk multifaktoriális eredetű népbetegsége, amely beavatkozás nélkül csak egyre súlyosbodik
  2. A társadalmi megítélésben, valamint az egészségügyi ellátás során biztosítsuk a stigmatizáció és diszkrimináció mentes szemléletet
  3. Monitorozzuk az elhízás előfordulását, kövessük az új tudományos eredményeket és hiteles információkat közöljünk a súlyosbodás kivédésének, illetve korai megelőzésének lehetőségeiről
  4. Evidenciaszintű szakmai protokollon alapuló korszerű multidiszciplináris kezelést illesszük be az egészségügyi alap- és szakellátó rendszerbe, továbbá támogassuk az önsegítő betegklubok működését
  5. Az elhízás környezeti, társadalmi és gazdasági gyökerei holisztikus szemléletű, kedvező irányú befolyásolására társadalmi összefogást és együttműködést kezdeményezünk.

Budapest, 2020. március 13.

Dr. Halmy Eszter
ügyvezető elnök, Magyar Elhízástudományi Társaság
E-mail: drhalmyeszter@gmail.com
Tel: +3620-9292472

Képgaléria

2025-re a világ összes országát érintheti az elhízás betegség

By World Obesity Federation – Own work, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=87426450

2025-re a világ összes országát érintheti az elhízás betegség

  • A jelenlegi trendek alapján 2025-re várhatóan minden ötödik ember elhízott (BMI > 30 kg/m2lesz a Földön.
  • Az alacsonyan és közepesen fejlett országok mutatják a legintenzívebb növekedési trendet és legmagasabb előfordulást.
  • A kóros BMI (BMI > 30 kg/m2) globálisan évente mintegy 990 milliárd USD egészségügyi többletköltséget jelent, amely a világ egészségügyi alapjainak 13%-át teszi ki.
  • Az elhízás számos betegség kialakulásának rizikótényezője, növeli a legjelentősebb népbetegségek, így a diabetes, egyes daganatos és szívbetegségek előfordulását.
  • A kormányok figyelmét ismételt nemzetközi deklarációkban hívtuk fel a globális elhízásra, a beavatkozás prioritására, a korai kezelés és megelőzés jelentőségére, valamint az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére az elhízott betegek diszkrimináció mentes és adekvát kezelése érdekében.
  • Az Elhízás Világnapja alkalmából a világ vezető elhízástudományi szervezeteivel együttműködésben a Magyar Elhízástudományi Társaság közös cselekvésre szólít fel az elhízás megfékezésében.

A világ elhízástudományi szervezetei 2020. március 4-én, az Elhízás Világnapján összefognak, hogy közös megoldásokat, kezelési stratégiát alakítsanak ki, és jó gyakorlatokat osszanak meg egymás között a világméretű elhízás megfékezésére. 

Az elhízás krónikus, komplikált, vissaztérő betegség, amely a Föld népességének egyre nagyobb hányadát érinti. Az Elhízás Világnapján szeretnénk a figyelmet felhívni a trend jelentős növekedésére, valamint arra, mely országokat érintheti leginkább 2025-re, alig 5 éves közelségben. 2025-re a világon a férfiak körében 18%, a nők között 21% előfordulás várható, és számos országban igen nagy arányú az előfordulás. Az elhízottak száma öt országban – USA, Kína, Brazília, India és Oroszország – a Föld összes esetének egyharmadát teszi ki. 

Kezdetben a fejlett világ problémájának tűnt az elhízás megjelenése, de napjainkra a legintenzívebb növekedési trendet éppen az alacsony és közepesen fejlett országok mutatják, mint Vietnám, Indonézia és Banglades [lásd 2. táblázat]. Számos országban egyidejűleg az alultápláltság is jelen van.

Az elhízás következményei is jelentősek. Hangsúlyozandó a következményes krónikus betegségek növekvő előfordulása, mint a diabetes és egyes daganatos vagy szívbetegségek. A kóros BMI-hez köthető 217,6 millió diabeteses eset, 307 millió magasvérnyomásos eset, 11,7 millió szívbetegség és csaknem 500.000 daganatos eset [8] többlet terhet és költséget jelent az ellátó rendszerekre. 

Az elhízás társadalmi-gazdasági, valamint a jövő generáció egészségére gyakorolt hatása is jelentős. A kóros BMI növekedése világméretekben évente 990 milliárd USD többletköltséget jelent, amely a legmagasabb értékekeket a közel-keleti és amerikai régió mutatja. Az OECD országokban elhízásra fordított kiadások a GDP mintegy 3,3%-át teszik ki. A legmagasabb értékeket Mexikó (5.3%) és Brazília (5%) mutatja. Továbbmenőleg az elhízás világszerte jelentős hatással van a foglalkoztatásra, a mentális jóllétre, valamint a társadalom részéről fokozódó stigmatizációval és diszkriminációval súlyosbodik.

Az elhízást betegségként kell kezeljük, amely sokkal komplexebb, mint első ránézésre tűnik. Sokak számára – köztük orvosok, egészségügyi szakemberek, egészségpolitikusok – még napjainkban is egyszerűen magatartásbeli problémának és egyéni felelősség kérdésének tartják. Ezzel szemben az elhízás krónikus, visszatérő betegség, kialakulása genetikai, pszichológiai, szociokultúrális, gazdasági és környezeti okokra vezethető vissza. Ennek megfelelően kell a globálisan mintegy 650 milló elhízásban szenvedő felnőttet és 125 millió elhízott gyermeket kezeljük.  

Professor Donna Ryan, a World Obesity Federation elnöke mai nyilatkozata szerint, “számos olyan országban ahol igen nagy az elhízás előfordulása, tehetetlenség érzékelhető megfelelő cselekvési terv nélkül. Professzor Ryan hangsúlyozta – amit a Magyar Elhízástudományi Társaság rendezvényein ismételten kiemeltünk (lásd Obesitologia Hungarica, 2018, 2019) “Az elhízott betegek diszkrimináció mentes hozzáférését a prevenciós lehetőségekhez, valamint a megfelelő egészségügyi ellátáshoz biztosítani kell. Továbbá a döntéshozók azonnali beavatkozására van szükség az elhízás hátterében rejlő okok eliminálására”

Az egyesített Elhízás Világnap alkalmából a világ elhízástudományi szervezetei által szignált közös Deklaráció szerint öt fő területre fókuszált egészségpolitikai célkitűzés mentén történő cselekvést javasolunk, amelyben a kormányzati szereplők támogatását várjuk. A Deklaráció előkészítői a világ kiemelt elhízástudományi szervezetei, aláírói további nemzeti szervezetek köztük a Magyar Elhízástudományi Társaság,

Dr. Halmy Eszter
ügyvezető elnök
Magyar Elhízástudományi Társaság

További információ:
Email: drhalmyeszter@gmail.com
mobil: 06209292472

Ellie Needs,
Head of Communications, World Obesity Federation
Email: eneeds@worldobesity.org
Phone: +44 (0) 7511 165247

Professor Donna Ryan,
President, World Obesity Federation
Email: Donna.Ryan@pbrc.edu