2025-re a világ összes országát érintheti az elhízás betegség
- A jelenlegi trendek alapján 2025-re várhatóan minden ötödik ember elhízott (BMI > 30 kg/m2) lesz a Földön.
- Az alacsonyan és közepesen fejlett országok mutatják a legintenzívebb növekedési trendet és legmagasabb előfordulást.
- A kóros BMI (BMI > 30 kg/m2) globálisan évente mintegy 990 milliárd USD egészségügyi többletköltséget jelent, amely a világ egészségügyi alapjainak 13%-át teszi ki.
- Az elhízás számos betegség kialakulásának rizikótényezője, növeli a legjelentősebb népbetegségek, így a diabetes, egyes daganatos és szívbetegségek előfordulását.
- A kormányok figyelmét ismételt nemzetközi deklarációkban hívtuk fel a globális elhízásra, a beavatkozás prioritására, a korai kezelés és megelőzés jelentőségére, valamint az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére az elhízott betegek diszkrimináció mentes és adekvát kezelése érdekében.
- Az Elhízás Világnapja alkalmából a világ vezető elhízástudományi szervezeteivel együttműködésben a Magyar Elhízástudományi Társaság közös cselekvésre szólít fel az elhízás megfékezésében.
A világ elhízástudományi szervezetei 2020. március 4-én, az Elhízás Világnapján összefognak, hogy közös megoldásokat, kezelési stratégiát alakítsanak ki, és jó gyakorlatokat osszanak meg egymás között a világméretű elhízás megfékezésére.
Az elhízás krónikus, komplikált, vissaztérő betegség, amely a Föld népességének egyre nagyobb hányadát érinti. Az Elhízás Világnapján szeretnénk a figyelmet felhívni a trend jelentős növekedésére, valamint arra, mely országokat érintheti leginkább 2025-re, alig 5 éves közelségben. 2025-re a világon a férfiak körében 18%, a nők között 21% előfordulás várható, és számos országban igen nagy arányú az előfordulás. Az elhízottak száma öt országban – USA, Kína, Brazília, India és Oroszország – a Föld összes esetének egyharmadát teszi ki.
Kezdetben a fejlett világ problémájának tűnt az elhízás megjelenése, de napjainkra a legintenzívebb növekedési trendet éppen az alacsony és közepesen fejlett országok mutatják, mint Vietnám, Indonézia és Banglades [lásd 2. táblázat]. Számos országban egyidejűleg az alultápláltság is jelen van.
Az elhízás következményei is jelentősek. Hangsúlyozandó a következményes krónikus betegségek növekvő előfordulása, mint a diabetes és egyes daganatos vagy szívbetegségek. A kóros BMI-hez köthető 217,6 millió diabeteses eset, 307 millió magasvérnyomásos eset, 11,7 millió szívbetegség és csaknem 500.000 daganatos eset [8] többlet terhet és költséget jelent az ellátó rendszerekre.
Az elhízás társadalmi-gazdasági, valamint a jövő generáció egészségére gyakorolt hatása is jelentős. A kóros BMI növekedése világméretekben évente 990 milliárd USD többletköltséget jelent, amely a legmagasabb értékekeket a közel-keleti és amerikai régió mutatja. Az OECD országokban elhízásra fordított kiadások a GDP mintegy 3,3%-át teszik ki. A legmagasabb értékeket Mexikó (5.3%) és Brazília (5%) mutatja. Továbbmenőleg az elhízás világszerte jelentős hatással van a foglalkoztatásra, a mentális jóllétre, valamint a társadalom részéről fokozódó stigmatizációval és diszkriminációval súlyosbodik.
Az elhízást betegségként kell kezeljük, amely sokkal komplexebb, mint első ránézésre tűnik. Sokak számára – köztük orvosok, egészségügyi szakemberek, egészségpolitikusok – még napjainkban is egyszerűen magatartásbeli problémának és egyéni felelősség kérdésének tartják. Ezzel szemben az elhízás krónikus, visszatérő betegség, kialakulása genetikai, pszichológiai, szociokultúrális, gazdasági és környezeti okokra vezethető vissza. Ennek megfelelően kell a globálisan mintegy 650 milló elhízásban szenvedő felnőttet és 125 millió elhízott gyermeket kezeljük.
Professor Donna Ryan, a World Obesity Federation elnöke mai nyilatkozata szerint, “számos olyan országban ahol igen nagy az elhízás előfordulása, tehetetlenség érzékelhető megfelelő cselekvési terv nélkül. Professzor Ryan hangsúlyozta – amit a Magyar Elhízástudományi Társaság rendezvényein ismételten kiemeltünk (lásd Obesitologia Hungarica, 2018, 2019) “Az elhízott betegek diszkrimináció mentes hozzáférését a prevenciós lehetőségekhez, valamint a megfelelő egészségügyi ellátáshoz biztosítani kell. Továbbá a döntéshozók azonnali beavatkozására van szükség az elhízás hátterében rejlő okok eliminálására”
Az egyesített Elhízás Világnap alkalmából a világ elhízástudományi szervezetei által szignált közös Deklaráció szerint öt fő területre fókuszált egészségpolitikai célkitűzés mentén történő cselekvést javasolunk, amelyben a kormányzati szereplők támogatását várjuk. A Deklaráció előkészítői a világ kiemelt elhízástudományi szervezetei, aláírói további nemzeti szervezetek köztük a Magyar Elhízástudományi Társaság,
Dr. Halmy Eszter
ügyvezető elnök
Magyar Elhízástudományi Társaság
További információ:
Email: drhalmyeszter@gmail.com
mobil: 06209292472
Ellie Needs,
Head of Communications, World Obesity Federation
Email: eneeds@worldobesity.org
Phone: +44 (0) 7511 165247
Professor Donna Ryan,
President, World Obesity Federation
Email: Donna.Ryan@pbrc.edu
Rögzítés ideje: 2020-03-04