A közgondolkodásban ne stigmatizáljuk,
az orvosi ellátásban ne diszkrimináljuk az elhízott betegeket!
2025-re a világ összes országát érintheti az elhízás, 5 éven belül minden ötödik ember elhízott (BMI > 30 kg/m2) lesz a Földön. Kevés az esély arra, hogy megálljon ez a trend. Magyarországon jelenleg minden harmadik felnőtt és ötödik gyermek elhízott.
Az alacsonyan és közepesen fejlett országok (Vietnám, Indonézia, Banglades) mutatják a legintenzívebb növekedési trendet és legmagasabb előfordulást, sokhelyen alultápláltság is egyidejűleg jelen van. Hazánkban a jó hír az, hogy a túlsúlyosság, amely az elhízást megelőző állapot, 2010-2017 között vizsgálatunkban nem nőtt, de az elhízás és különösen annak egyre súlyosabb formái növekvő trendet mutatnak.
Az elhízás minden szervrendszerünkre kihat, meghatározza az életminőséget, számos további krónikus betegség kialakulásának rizikótényezőjeként növeli a legjelentősebb népbetegségek, így a diabetes, egyes daganatos és szívbetegségek előfordulását is.
Az elhízás globálisan évente mintegy 990 milliárd USD egészségügyi többletköltséget jelent, amely a világ egészségügyi alapjainak 13%-át, a GDP 3,3%-át teszi ki. A legtöbbet Amerika és a Közel-Kelet országaiban fordítanak elhízásra (Mexico GDP 5,3%-, Brazília 5%-át). Hazánkban az összes egészségügyre fordított kiadás 11,6%-a, illetve a GDP mintegy 1%-a köthető az elhízáshoz (Rurik, 2016).
Az elhízás miatti halálozás világméretekben az összhalálozás 10-13%-ára tehető.
https://www.worldobesityday.org/assets/downloads/WOF-Missing-the-targets-executive-summary.pdf
ÚJ JELENSÉG NAPJAINKBAN AZ EGYRE ERŐSÖDŐ, TESTSÚLYHOZ KÖTŐDŐ STIGMATIZÁCIÓ
A megbélyegzés azon a tévhiten alapul, hogy a túlsúllyal rendelkezők akaratgyenge, önkontroll nélküli személyek, akik nem gondolkodnak felelősen egészségükről, de ez a nézet téves.
A genetikai és környezeti okok együttes hatására alakul ki az elhízás kórfolyamata.
A testsúllyal kapcsolatos társadalmi stigma az elhízásban szenvedő, azaz obéz betegek diszkriminációjához vezet egészségügyi ellátásuk megítélésében is.
Az elhízás korszerű, tudományos alapokon nyugvó ismeretei alapján elítélendő ez a szemlélet, és a sztereotip véleményeknek nem szabad teret engednünk.
AZ ELHÍZOTT BETEGEK STIGMATIZÁCIÓJA NÖVELI DISZKRIMINATÍV ELLÁTÁSUKAT
Az elhízás multifaktoriális eredetű, krónikus, visszatérő, idővonalon súlyosbodó betegség, ennek megfelelő kezelést igényel.
Átfogó, fenntartható stratégiára és átgondolt, holisztikus szemléletű, jól koordinált cselekvésre van szükség a megelőzés, a korai diagnózis és kezelés terén.
Az egészségügyi rendszer bizonyítékokon alapuló szakmai és strukturális fejlesztése elkerülhetetlen az elhízott betegek megkülönböztetés mentes ellátása érdekében.
A MAGYAR ELHÍZÁSTUDOMÁNYI TÁRSASÁG KÖZÖS CSELEKVÉSRE SZÓLÍT FEL
5 PONTOS ÜZENETÜNK:
- Ismerjük fel, és ismertessük el, hogy az elhízás korunk multifaktoriális eredetű népbetegsége, amely beavatkozás nélkül csak egyre súlyosbodik
- A társadalmi megítélésben, valamint az egészségügyi ellátás során biztosítsuk a stigmatizáció és diszkrimináció mentes szemléletet
- Monitorozzuk az elhízás előfordulását, kövessük az új tudományos eredményeket és hiteles információkat közöljünk a súlyosbodás kivédésének, illetve korai megelőzésének lehetőségeiről
- Evidenciaszintű szakmai protokollon alapuló korszerű multidiszciplináris kezelést illesszük be az egészségügyi alap- és szakellátó rendszerbe, továbbá támogassuk az önsegítő betegklubok működését
- Az elhízás környezeti, társadalmi és gazdasági gyökerei holisztikus szemléletű, kedvező irányú befolyásolására társadalmi összefogást és együttműködést kezdeményezünk.
Budapest, 2020. március 13.
Dr. Halmy Eszter
ügyvezető elnök, Magyar Elhízástudományi Társaság
E-mail: drhalmyeszter@gmail.com
Tel: +3620-9292472
Rögzítés ideje: 2020-03-16