„25 éves a hazai elhízástudomány – Mindkettő számít: öröklés és környezet” címmel rendezte Jubileumi Kongresszusát a Magyar Elhízástudományi Társaság 2017. november 24-én Budapesten, a Magyar Sport Házában a Magyar Diétetikusok Országos Szövetsége és a Magyar Sporttudományi Társaság együttműködésével. http://gmrt.hu/elhizastudomany-2017/
A Kongresszus fővédnöke Dr. Áder János Magyarország Köztársasági Elnöke köszöntő levelében kifejtette, hogy az elhízás napjainkra globális méretű problémává nőtte ki magát világszerte, a fejlett és fejlődő világban egyaránt. Levelében elismeréssel adózott társaságunk és Halmy László professzor tudományalapító tevékenységének. A kongresszus védnökei Dr. Liptai Kálmán az Eszterházy Károly Egyetem rektora és Dr. Cserháti Zoltán az OGYÉI főigazgató-helyettese, valamint a társszakterületek elnökei, Egyed Márta a Magyar Gyógytornászok-Fizioterapeuták Társasága elnöke, prof. Dr. Kempler Péter a Magyar Diabetes Társaság elnöke, a Magyar Hypertonia Társaság vezetősége nevében prof. Dr. Kiss István az MHT tiszteletbeli elnöke, Kubányi Jolán a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége elnöke, prof. Dr. Purebl György a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke, prof. Dr. Rurik Imre a Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke, Dr. Szőts Gábor a Magyar Sporttudományi Társaság főtitkára, prof. Dr. Tóth Kálmán a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke, valamint nemzetközi társszervezetek elnökei ugyancsak levélben üdvözölték a jubileumi kongresszust.
Megnyitójában Dr. Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy az elhízás egyfajta adaptáció modern világunkhoz. Jelentősége abban rejlik, hogy 5. a vezető halálokok sorában, szerepet játszik további krónikus nemfertőző betegségek kialakulásában, ezáltal meghatározza a morbiditási, mortalitási struktúrát. Növeli a betegségben eltöltött életévek számát, hozzájárul az életminőség romlásához. Prezentációjában összefoglalta az eltelt 25 év jelentős tudománytörténeti eseményeit, amelyek egy-egy mérföldkövet jelentettek az új tudományág fejlődésében.
Forster Tamás professzor, a MET társelnöke ezt követően Halmy László emlékelőadásában bemutatta, hogy az alapító örökös elnök 1992-2013 között évente milyen új eredményeket épített be a hazai és nemzetközi tudományos életbe, kialakítva ezzel a hazai elhízástudományt mint önálló diszciplínát. Az ünnepélyes megnyitó keretében került sor a „Főzz másképp” országos receptverseny 10 legjobb pályázatának díjátadójára.
Az első szekcióban Falus András akadémikus nyitóelőadása feltárta az obezitás genetikai és epigenetikai aspektusait, Forster Tamás professzor az elhízás pathomechanizmusát foglalta össze, Purebl György professzor az énkép, testkép kérdéskörét pszichiátriai megközelítésben tárgyalta. A nutrigenetika, nutrigenomika jelentőségéről Shenker-Horváth Kinga, a hazai fizikai inaktivitás felméréséről Dr. Szőcs Gábor, a környezet szerepéről, a hagyományos és újabb obezogén tényezőkről Dr. Halmy Eszter tartott összefoglalót, amelyben a megelőzés egyéni és társadalmi felelősségére hívta fel a figyelmet.
A Pécsi Tudományegyetem Élettani Intézetének ifjú kutatói, Hormay Edina és Tóth Judit számoltak be a táplálékfelvétel szabályozásában új állatkísérletes eredményeikről. Fókuszban a kezelés szekcióban a jelen kezelési lehetőségek kerültek górcső alá, amelyben Szűcs Zsuzsanna az étrendi kezelés nemzetközi ajánlásait foglalta össze, Iván Edina az elhízás mozgásterápiás lehetőségeire, Dr. habil Forgács Attila az elhízás kezelését befolyásoló egyes pszichológiai vonatkozásokra világított rá. Dr. Sepp Attila az endokrin eredetű betegségek kezelési lehetőségeit foglalta össze. Előző évi kongresszusunkon részletesen tárgyalt gyógyszeres kezelési lehetőségek mellett jelen kongresszus keretében ismertetésre került a túlsúly kezelésének ballonterápiás lehetősége Ollári Andrea előadásában, valamint a súlyos fokú elhízás új sebészi kezelési lehetőségei és gyakorlata Dr. Paszt Attila és Dr. Sípos Péter prezentációiban került bemutatásra.
A WHO gyermek tápláltsági állapot vizsgálata nemzetközi felmérésben az OGYÉI munkacsoportja a gyermekkori elhízás hazai eredményeit ismertette. Igazolták, hogy hazánkban, számos európai országgal ellentétben, sikerült megállítani a gyermekkori túlsúly és elhízás együttes előfordulásának növekedési trendjét. Bejelentett előadásban Uvacsek Martina és Pusztafalvi Henriette a fiatalok fizikai aktivitásáról és táplálkozási szokásairól, Ignits Dóra a Szent István Egyetem munkacsoportja óvodáskorú gyermekek körében végzett csoportos intervenciós programjáról számolt be, Zsákai Anna az ELTE Embertani Tanszéke munkacsoportjának eredményeit prezentálta, és vizsgálatuk alapján a gyermek és serdülőkori elhízás meghatározásának új hazai határértékeire vonatkozó javaslattételt fogalmazott meg.
A kongresszust záró „Kezelhető az elhízás az egészségügyi rendszer keretein belül?” című kerekasztal konferenciában Dr. Biró Krisztina az Egészségügyi Államtitkárság részéről „Az elmúlt évek szakmapolitikai beavatkozásai a gyermekkori elhízás megelőzése érdekében” címmel részletesen összefoglalta az egészségügyi tárca prevenciós tevékenységét a 2010 óta eltelt időszakban, amelyben hangsúlyozta, hogy európai szinten is jelentős hazai eredményeket tudunk felmutatni a transzzsírsav rendelet, a közétkeztetési rendelet, az iskolai büfék szabályozása, a mindennapos testnevelés bevezetése, továbbá az iskolai folyadékfogyasztás módosítására, a sófogyasztás mérséklésére, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére irányuló programok, valamint az EPODE települési szintű prevenciós programok révén. A prevenciót célzó intézkedések hatását az OTÁP 2009-2014, COSI, EPODE felmérések is alátámasztják.
Dr. Halmy Eszter a kerekasztal vitaindítójában ismertette az elhízás jelentőségét és hazai helyzetét, a nagy elemszámú lakossági szűrővizsgálatok és háziorvosi praxisok adataira épülő jelen epidemiológiai helyzetet, végül rámutatott egészségügyi ellátórendszerünk hiányosságára, vagyis az elhízottak szervezett keretek között történő ellátásának hiányára. Míg korábban ugyan szűk keresztmetszettel, de a krónikus ellátásban megjelent az obezitológiai ellátás, a jelenlegi finanszírozási rendszer erre nem ad módot. A helyzet megoldásra vár, a progresszivitási szinteknek megfelelően szükséges kialakítani ennek szakmai és strukturális kereteit.
Forster Tamás professzor „Az elhízás és multimorbid állapotok komplex ellátása, avagy obezitológiai centrumok igénye” címmel az elhízás és szövődményes betegségei elhízás centrumokban történő komplex ellátására tett javaslatot. Lengyel Csaba professzor „Az elhízás és 2. típusú diabetes összefüggései és kezelése, diabetes gondozás rendszere” című előadásában a diabetes mellitus ellátási modelljét mutatta be, és hasonló obezitológiai ellátási struktúra kiépítését javasolta. Dr. Dózsa Csaba elemezte, hogy vajon többletköltséget okoz-e az elhízás ellátása, avagy egészségnyereséget és egészségügyi ráfordításban megtakarítást jelenthet? A Dr. Tóth Tamás főtitkár által hangulatosan levezetett kerekasztal konferencia új fejezet reményteli lehetőségét veti fel a hazai obezitológia történetében.
A tudományterületen megfogalmazódott gondolatok folytatására 2018. november 30-án, a Magyar Elhízástudományi Társaság XXVI. Kongresszusán Budapesten kerül sor, amelynek bővülő információi a http://gmrt.hu/met2018/ oldalon érhetők el.
Dr. Halmy Eszter
a Jubileumi Kongresszus Tudományos Bizottságának elnöke
Rögzítés ideje: 2018-09-25