Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), a Magyar Gyermekorvosok Társasága, a Magyar Elhízástudományi Társaság (MET), a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ), a Magyar Védőnők Egyesülete (MAVE) és az EMMI közös sajtóközleménye
2018-10-11
Minden 30 középiskolásból 1 súlyosan elhízott
Október 11-e az Elhízás Világnapja – World Obesity Day
A gyermekkori elhízás előfordulása 2010 óta hazánkban stabilizálódni látszik, de átlagosan még mindig minden negyedik gyermek túlsúlyos vagy elhízott és az arány jelentős régiós különbségeket mutat – derül ki az OGYÉI[1]és a MDSZ adataiból[2], amit az intézetek az Elhízás Világnapja kapcsán közös közleményben adtak ki. A középiskolás évek végére átlagosan minden 30 tanulóból 1 súlyosan elhízott (3,3%) a 2017/2018-as NETFIT® adatok[3]elemzése alapján.
A súlyos elhízás előfordulása Magyarországon gyermekkorban átlagosan kb. 2,1%. Ha ezt az arányt visszavetítjük a legutolsó népszámlálás eredményeire, akkor a legóvatosabb becslés szerint is hazánkban ma kb. 20 000 súlyosan elhízott gyermek él. Ez megfelel Hatvan város teljes lakosságának. A súlyos elhízás előfordulása összefügg a család szociális és gazdasági helyzetével, így nem meglepő, hogy a legmagasabb előfordulási arányokat az Észak-Magyarországi és az Észak-Alföldi régiókban találtuk, míg a legalacsonyabb százalékokat Közép-Magyarországon.
Mivel az elhízás kezelése igen összetett, több szakember együttműködését igénylő feladat, amely általában kevés sikert eredményez, ezek a gyermekek, illetve családok sokat szenvednek. Nemcsak azért, mert az elhízás, különösen a súlyos elhízás, már gyermekkorban is számos krónikus, nem fertőző megbetegedés kockázatát növeli[4](pl. cukorbetegség 4,5-5,5 szeres kockázat, aszthma +23% előfordulás, magas vérnyomás, depresszió). Hanem azért is, mert ezek a gyermekek az iskolában is általában a kortárs bántalmazás célpontjai, tanulmányi eredményük rosszabb és többet is hiányoznak, mint normál súlyú társaik. Nem véletlen, hogy idén az Elhízás Világnapjának témája világviszonylatban a stigmatizáció visszaszorítása[5]. Ezért is fontos lenne, hogy meg tudjuk előzni a kórkép kialakulását.
További jelentős probléma, hogy a túlsúly és az elhízás, valamint a következményesen megjelenő társbetegségek rendkívül nagy terhet jelentenek az egészségügyi ellátórendszer számára is. Egy nemrég megjelent publikáció[6]szerint az élethosszan át jelentkező kiadások átlagosan gyermekenként kb. 16 ezer euróra tehetők. Ez azt jelenti, hogy az összes kiadás kiteszi az adott ország teljes GDP-jének 1,6%-át. Bár az elemzések Írországra vonatkozóan történtek, de hazánkban is hasonló arányokra számítunk.
Figyelembe véve az állapot súlyosságát és a szövődmények kialakulásának magas kockázatát, az egészségügyi ellátórendszer figyelme érthető módon a súlyosan elhízott gyermekek kezelésére irányul. A jóval nagyobb esetszám miatt azonban súlyosabb egészségügyi és gazdasági terhet jelentenek a kevésbé elhízott gyermekek, akik sokszor teljesen elkerülik az ellátórendszert. Ebben az esetben a sikeres beavatkozás gátjai a diagnózis hiánya mellett az inaktív életmódot és a szükségesnél magasabb kalória bevitelt propagáló és támogató környezeti, kultúrális és gazdasági tényezőkpl. az iskolák közelében lévő gyorséttermek, az egészséges táplálkozásba kevéssé illeszthető élelmiszerek gyermekeket célzó reklámja vagy a számítógép és mobiltelefon előtt ülve eltöltött hosszú órák száma.
Az elmúlt pár évben számos jelentős, a gyermekkori elhízás megelőzésére és kezelésére irányuló intézkedés történt hazánkban. Ide tartozik a mindennapos testnevelés, a közétkeztetési rendelet vagy a népegészségügyi termékadó bevezetése, bevezetése, az iskolai büfék és áruautomaták kínálatának egészségesebbé tételére irányuló jogszabályi környezet kialakítása, illetve az iskola-egészségügyi szűrések rendszerének megerősítése, melynek korszerűsítésén egy ágazatközi munkacsoport jelenleg is dolgozik. Ennek ellenére ha jelentős eredményeket akarunk elérni, akkor tervezetten és összehangoltan kell beavatkozni a családok, a környezet és az ellátórendszer szintjén egyaránt. Ezt felismerve egyre szorosabb az együttműködés a sport, az oktatás, az egészségügy és a szociális területek között, hogy közösen tudjunk tenni a gyermekek egészségéért. Az OGYÉI, a Magyar Gyermekorvosok Társasága, a MET, a MDSZ, a MAVE és az EMMI érintett ágazatainak közeljövőben tervezett találkozója lehetőséget ad arra, hogy áttekintse és korszerűsítse a gyermek obezitológiai ellátás helyzetét.
[1]https://www.ogyei.gov.hu/cosi/
[2]http://www.mdsz.hu/wp-content/uploads/2018/02/NETFIT_jelentes_2016_2017-1.pdf
[4]http://www.janpa.eu/outcomes/Deliverables/JANPA%20DELIVERABLE%20D4.1.pdf
[5]https://www.obesityday.worldobesity.org/world-obesity-day-2018
[6]http://www.janpa.eu/outcomes/Deliverables/DELIVERABLE%204.6%20final.pdf
Rögzítés ideje: 2018-10-11