Magyar Elhízástudományi Társaság: meddig lesz hazánk az elhízás egyik európai éllovasa?

Az elhízás népbetegség Magyarországon. A legfrissebb OECD jelentés szerint a magyarok Európa legelhízottabb nemzete; a 15 év felettiek 30 százaléka elhízott, és sajnos világszinten is a negyedik helyen állunk. A kutatókból és orvosokból álló Magyar Elhízástudományi Társaság (MET) az elhízás prevencióját tűzte a zászlajára, és a nemzetközi Elhízás Világnap alkalmából ismét felhívja a figyelmet a megelőzés jelentőségére.

Azelhízás csak 1950-ben jelent meg önálló betegségként a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában, de annál gyorsabban vált világméretű egészségügyi problémává. Az 1980-as évek óta az elhízás előfordulása megközelítően megháromszorozódott Európa országaiban. Az emberek többsége manapság is úgy tekint az elhízásra, mint egy állapotra, és nem úgy, mint egy betegségre, pedig tény, hogy az elhízás krónikus, visszatérő betegség, amellyel az érintetteknek – hasonlóan más krónikus betegségekhez – élethosszon át kell foglalkozniuk. A jó hír az, hogy az elhízás megelőzhető, visszafordítható és kezelhető, még a különösen súlyos esetekre is van már megoldás.

Túlsúly, elhízás, BMI

Mielőtt előre szaladnánk, fontos tisztázni a fogalmakat. Az elhízás legegyszerűbb osztályozására az úgynevezett testtömeg-indexet (BMI) használják. A BMI a kilogrammban mért testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének a hányadosa, ami iránymutató lehet az egészségi állapotunkról. Ezen arányszámok határozzák meg, hogy valaki sovány (<18,5) vagy normál testsúlyú (18,5-25), túlsúlyos (25-30) vagy elhízott (>30). Napjainkban már az elhízás további alcsoportjait különböztethetjük meg súlyossági fok alapján.

A magyarok kétharmada érintett

A szakemberek adatai szerint a magyar felnőtt lakosság jelenleg több mint kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. Ez azt jelenti, hogy három felnőttből kettő kisebb-nagyobb mértékű testsúlyproblémával küzd. A hazai trendeket látszólagos stagnálás jellemzi, de ha közelebbről vizsgáljuk, akkor sajnos nem túl kedvező a helyzet. „Az Országos Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) 2009-es és 2014-es adatai alapján vizsgálták a szakemberek az ötéves trendet. E szerint igaz, hogy évi 1% alatt maradt a túlsúly és elhízás együttes előfordulásának növekedése, de az elhízás mértéke, vagyis súlyossági foka nőtt. Magyarul, egyre több túlsúlyosból lesz elhízott, valamint az elhízásnak egyre súlyosabb formái jelennek meg, ami intő jel és a figyelmet a testsúlytartásra, azaz arra, hogy ne hízzunk tovább, valamint a megelőzés fontosságára kell, hogy irányítsa”– mondta Dr. Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke.

Magyar Elhízástudományi Társaság öt ajánlása

A Magyar Elhízástudományi Társaság (MET) öt pontból álló ajánlást fogalmazott meg az elhízás és szövődményes betegségei megelőzése érdekében. Végigolvasva ezeket egyértelműen kiderül, hogy megelőzni egyszerűbb, és nem mellékesen olcsóbb, mint a már kialakult betegség és a hozzá köthető egyéb terhek kezelése.

  1. Étkezzünk változatosan, de felezzük le fő és kisétkezéseink adagját! Minden étkezésünk tartalmazzon friss zöldségből, gyümölcsből készült ételt, figyeljünk folyadékfogyasztásunkra.
  2. Fokozatosan növeljük mozgásaktivitásunkat, ajánlott a legegyszerűbb mozgásforma, a gyaloglás, ennek napi adagja néhány percről 60 percre vagy 10.000 lépésre növelendő.
  3. Aludjunk lehetőleg 7-8 órát, ebből lehetőleg éjfél előtt 2 órát, nem túlfűtött, kiszellőztetett helységben, lefekvés előtt 2 órával ne étkezzünk, és ne akkor eddzünk.
  4. Egyéni stresszoldásunkat aktív szabadidős programokkal, sporttal, kirándulással, tánccal, kulturális tevékenységgel biztosítsuk.
  5. Életmódunk legyen napi és heti ritmust követő, dohányfüstmentes, csökkentsük az alkoholfogyasztást, csak a legszükségesebb vegyszereket, kozmetikumokat használjuk háztartásunkban, és csak kezelőorvosunk által előírt gyógyszereket, illetve táplálék-kiegészítőket szedjünk

 

De mi a teendő akkor, ha már érintettek vagyunk, vagyis fennáll az elhízás? Az elhízás kezelésének legkívánatosabb módja ugyancsak az életmód kedvező módosítása. Vannak azonban olyan súlyos esetek, amikor ez már nem lehetséges. Ekkor jöhet szóba a gyógyszeres kezelés, vagy nagyon indokolt esetben a műtéti eljárás.

207 milliárd forintba fáj a költségvetésnek

Azzal talán mindenki tisztában van, hogy az elhízáshoz számos egyéb betegség kialakulása köthető. De azt talán nem is gondolnánk, hogy több mint 20-féle szövődményes betegséget okozhat, melyek közül a legyakoribb a magas vérnyomás, a szív – és érrendszeri megbetegedések, a II. típusú diabétesz és egyes daganatos megbetegedések.

Abba viszont talán még nem is gondoltunk bele, hogy az elhízás és szövődményes betegségeinek kezelése igen drága mulatság. A társadalombiztosítás ráfordításait tekintve a 2012 évi OEP adatok alapján az elhízott és túlsúlyos betegek ellátásának direkt költsége 207 milliárd forintot tett ki, ami a teljes egyészségügyi alap kiadásainak 11,6%-át és a bruttó hazai termék (GDP) 0,73%-át jelentette (Rurik I mtsai, 2013).

 

Forrás:

OECD Obesity Riport 2017                                                                                                

Dr. Halmy Eszter doktori disszertáció 2018

Közös sajtóközlemény elhízás ellenes világnapra

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), a Magyar Gyermekorvosok Társasága, a Magyar Elhízástudományi Társaság (MET), a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ), a Magyar Védőnők Egyesülete (MAVE) és az EMMI közös sajtóközleménye

 

2018-10-11

Minden 30 középiskolásból 1 súlyosan elhízott

Október 11-e az Elhízás Világnapja – World Obesity Day

 

A gyermekkori elhízás előfordulása 2010 óta hazánkban stabilizálódni látszik, de átlagosan még mindig minden negyedik gyermek túlsúlyos vagy elhízott és az arány jelentős régiós különbségeket mutat –  derül ki az OGYÉI[1]és a MDSZ adataiból[2], amit az intézetek az Elhízás Világnapja kapcsán közös közleményben adtak ki. A középiskolás évek végére átlagosan minden 30 tanulóból 1 súlyosan elhízott (3,3%) a 2017/2018-as NETFIT® adatok[3]elemzése alapján.

 

A súlyos elhízás előfordulása Magyarországon gyermekkorban átlagosan kb. 2,1%. Ha ezt az arányt visszavetítjük a legutolsó népszámlálás eredményeire, akkor a legóvatosabb becslés szerint is hazánkban ma kb. 20 000 súlyosan elhízott gyermek él. Ez megfelel Hatvan város teljes lakosságának. A súlyos elhízás előfordulása összefügg a család szociális és gazdasági helyzetével, így nem meglepő, hogy a legmagasabb előfordulási arányokat az Észak-Magyarországi és az Észak-Alföldi régiókban találtuk, míg a legalacsonyabb százalékokat Közép-Magyarországon.

 

Mivel az elhízás kezelése igen összetett, több szakember együttműködését igénylő feladat, amely általában kevés sikert eredményez, ezek a gyermekek, illetve családok sokat szenvednek. Nemcsak azért, mert az elhízás, különösen a súlyos elhízás, már gyermekkorban is számos krónikus, nem fertőző megbetegedés kockázatát növeli[4](pl. cukorbetegség 4,5-5,5 szeres kockázat, aszthma +23% előfordulás, magas vérnyomás, depresszió). Hanem azért is, mert ezek a gyermekek az iskolában is általában a kortárs bántalmazás célpontjai, tanulmányi eredményük rosszabb és többet is hiányoznak, mint normál súlyú társaik. Nem véletlen, hogy idén az Elhízás Világnapjának témája világviszonylatban a stigmatizáció visszaszorítása[5]. Ezért is fontos lenne, hogy meg tudjuk előzni a kórkép kialakulását.

 

További jelentős probléma, hogy a túlsúly és az elhízás, valamint a következményesen megjelenő társbetegségek rendkívül nagy terhet jelentenek az egészségügyi ellátórendszer számára is. Egy nemrég megjelent publikáció[6]szerint az élethosszan át jelentkező kiadások átlagosan gyermekenként kb. 16 ezer euróra tehetők. Ez azt jelenti, hogy az összes kiadás kiteszi az adott ország teljes GDP-jének 1,6%-át. Bár az elemzések Írországra vonatkozóan történtek, de hazánkban is hasonló arányokra számítunk.

 

Figyelembe véve az állapot súlyosságát és a szövődmények kialakulásának magas kockázatát, az egészségügyi ellátórendszer figyelme érthető módon a súlyosan elhízott gyermekek kezelésére irányul. A jóval nagyobb esetszám miatt azonban súlyosabb egészségügyi és gazdasági terhet jelentenek a kevésbé elhízott gyermekek, akik sokszor teljesen elkerülik az ellátórendszert. Ebben az esetben a sikeres beavatkozás gátjai a diagnózis hiánya mellett az inaktív életmódot és a szükségesnél magasabb kalória bevitelt propagáló és támogató környezeti, kultúrális és gazdasági tényezőkpl. az iskolák közelében lévő gyorséttermek, az egészséges táplálkozásba kevéssé illeszthető élelmiszerek gyermekeket célzó reklámja vagy a számítógép és mobiltelefon előtt ülve eltöltött hosszú órák száma.

 

Az elmúlt pár évben számos jelentős, a gyermekkori elhízás megelőzésére és kezelésére irányuló intézkedés történt hazánkban. Ide tartozik a mindennapos testnevelés, a közétkeztetési rendelet vagy a népegészségügyi termékadó bevezetése, bevezetése, az iskolai büfék és áruautomaták kínálatának egészségesebbé tételére irányuló jogszabályi környezet kialakítása, illetve az iskola-egészségügyi szűrések rendszerének megerősítése, melynek korszerűsítésén egy ágazatközi munkacsoport jelenleg is dolgozik. Ennek ellenére ha jelentős eredményeket akarunk elérni, akkor tervezetten és összehangoltan kell beavatkozni a családok, a környezet és az ellátórendszer szintjén egyaránt. Ezt felismerve egyre szorosabb az együttműködés a sport, az oktatás, az egészségügy és a szociális területek között, hogy közösen tudjunk tenni a gyermekek egészségéért. Az OGYÉI, a Magyar Gyermekorvosok Társasága, a MET, a MDSZ, a MAVE és az EMMI érintett ágazatainak közeljövőben tervezett találkozója lehetőséget ad arra, hogy áttekintse és korszerűsítse a gyermek obezitológiai ellátás helyzetét.

 

 

[1]https://www.ogyei.gov.hu/cosi/

[2]http://www.mdsz.hu/wp-content/uploads/2018/02/NETFIT_jelentes_2016_2017-1.pdf

[3]http://www.mdsz.hu/netfit/

[4]http://www.janpa.eu/outcomes/Deliverables/JANPA%20DELIVERABLE%20D4.1.pdf

[5]https://www.obesityday.worldobesity.org/world-obesity-day-2018

[6]http://www.janpa.eu/outcomes/Deliverables/DELIVERABLE%204.6%20final.pdf

Bonum TV: Az elhízás világnapja – Interjó Dr. Halmy Eszterrel

Az elhízás világnapja 2018. október 11.

Obesity Week 2018